A gyantás homok az öntőhomok (vagy maghomok), amelyet kötőanyagként gyantával készítenek. A gyantával bevont homoköntést is nevezikhéjforma öntésmert a gyanta homokforma szilárd héjává válhat akár szobahőmérsékleten történő melegítés után (sütés nélküli vagy önkeményedő folyamat), ami eltér azöld homok öntési folyamat. A furángyanta kötőanyagként történő felhasználása homokformázáshoz jelentős változást jelent a homoköntési folyamatban. A módszer megjelenése óta felkeltette az öntőipar figyelmét, és gyorsan fejlődött. Az öntőforma (mag) homokkötő gyantaként folyamatosan növekszik a választék és a minőség, amely megfelel a különféle öntőötvözetek követelményeinek.
A gyantahomok használatának köszönhetően számos új formázási (mag) eljárás jelent meg egymás után, mint például a héjmag (forma), a melegmagos doboz, a hidegmagos doboz, az önkeményedő homokmag stb. A gyantahomok tömegtermelésének egyik alapfeltételévé váltkiváló minőségű öntvények. Az egyrészes és tömeggyártás homoköntő műhelyeiben elterjedt technika a homokmagok és homokformák gyártása gyantahomokkal, a fejlődés különösen gyors volt az elmúlt években.
A gyantával bevont homoköntés előnyei:
1. Az öntvények jó felületi minőséggel és nagy méretpontossággal rendelkeznek;
2. Nincs szükség szárításra, a gyártási ciklus lerövidítésére;
3. A gyanta homok öntési folyamat energiát takarít meg, mivel a gyanta homok öntőforma (mag) nagy szilárdságú, jó légáteresztő képességgel rendelkezik, kevés az öntési hibája és alacsony az elutasítási arány;
4. A gyanta homok jó folyékonyságú és könnyen tömöríthető;
5. Jó összecsukhatóság, könnyen lerázható és tisztítható, nagymértékben csökkenti a munkaintenzitást.
A gyanta homok öntési eljárás hátrányai:
1. Mivel a nyers homok mérete, alakja, kén-dioxid-tartalma és lúgos vegyületek nagyobb hatással lehetnek a gyantahomok teljesítményére, a nyers homokkal szembeni követelmények magasabbak;
2. Az üzemi környezet hőmérséklete és páratartalma nagyobb hatással van a gyantahomok keményedési sebességére és keményedési szilárdságára;
3. A szervetlen kötőanyagokhoz képest a gyantahomok nagyobb mennyiségű gázt tartalmaz;
4. A gyantának és a katalizátornak szúrós szaga van, és a műhelyben jó szellőzés szükséges;
5. A gyanta ára magasabb, mint a zöldhomoköntésé.
A legszélesebb körben használt gyantahomok azfurángyanta önkeményedő homok. A furángyanta furfuril-alkohol alapú, és a szerkezetében egyedülálló furángyűrűről kapta a nevét. Alapszerkezetét tekintve van furfuril-alkohol furángyanta, karbamid-formaldehid-furángyanta, fenol-furángyanta és formaldehid-furángyanta. A furángyantát gyakran használják kötőanyagként a gyanta önkeményedő homok gyártása során. Az önkötő homokhoz használt furángyanta viszonylag magas furfuril-alkohol-tartalommal, jobb gyantatárolási képességgel, magas hőszilárdsággal, de megnövekedett költséggel rendelkezik.
A furángyanta önkeményedő homok olyan típusú (mag) homokra utal, amelyben a furángyanta kötőanyag a katalizátor hatására kémiai reakción megy keresztül, és szobahőmérsékleten megszilárdul. A furángyanta homok általában nyers homokból, furángyantából, katalizátorból, adalékanyagokból stb. áll. A különféle nyersanyagok minősége és teljesítménye nagy hatással lesz a gyantahomok teljesítményére és az öntvények minőségére, ezért nagyon fontos, hogy helyesen válassza ki a különböző gyantahomok nyersanyagokat.
Feladás időpontja: 2021-08-08