A gömbgrafitos öntöttvas nem egyetlen anyag, hanem egy olyan anyagcsoport része, amely a mikrostruktúra szabályozásával sokféle tulajdonsággal állítható elő. Ennek az anyagcsoportnak a közös jellemzője a grafit alakja. A gömbgrafitos vasaknál a grafit nem pelyhek, hanem csomók formájában van jelen, mint a szürkevasban. A grafit pelyhek éles formája feszültségkoncentrációs pontokat hoz létre a fémmátrixon belül, a csomók lekerekített alakja pedig kevésbé, így gátolja a repedések kialakulását és biztosítja az ötvözet nevét adó fokozott rugalmasságot. A csomók kialakulását csomósító elemek, leggyakrabban magnézium (megjegyzendő, hogy a magnézium 1100 °C-on forr, a vas 1500 °C-on olvad) és ritkábban cérium (általában Mischmetal formájában) hozzáadásával érik el. Tellúrt is használtak. Az ittriumot, amely gyakran a Misch-fém alkotórésze, szintén tanulmányozták, mint lehetséges gócot.
